A hiper-mega-giga nyári élmények után itt a költözködés ideje, nekem meg Beninek Győrbe, a bencés koliba. Fura érzés volt idén visszajönni úgy, hogy tudom, ez az utolsó évem itt. Az az egy gáz van, hogy minden évben egyre több cuccom lesz, amit be kell préselni valahogy a szekrényekbe. Mondjuk nem rég lettünk túl családilag egy irdatlan nagy költözésen , úgyhogy van némi rutinunk pakolásból, dobozolásból, bepakolásból, kipakolásból.

Ilyenkor azért összeszorul egy kicsit a gyomrom, mert ismét kezdődik a zsebpénzes időszak… amikor csak annyiból lehet gazdálkodni, amit adományoztak az ősök előző vasárnap, és néha olyan trükkök sem segítenek, mint az otthoni szendvicskészítés (akkor a többi mehet mondjuk ruhára…), vagy az üzletelés Beni és Sára cuccaival is, persze oda-vissza, mert hárman néha ügyesebben megoldjuk a problémáinkat. Apáék ezen a téren is elég szigorúak, így azzal biztos nem fogok kitűnni, hogy milyen jól megy nekünk. Ráadásul, amióta Keszthelyre költöztünk, elég sokszor hallgathattuk végig, hogy ez is csak úgy sikerült, hogy a bank volt olyan szíves kisegíteni a családot. Elég sokat beszéltek akkor Apáék a hitelekről, meg kondíciókról…nekem meg mostanában esett le, hogy tulajdonképpen Sáráékkal kicsiben ugyanazt játsszuk az egymás közötti „adok-veszek”-ben, amit a bank meg Apáék. Ha keveselljük a zsebpénzt, Apa mindig célozgat rá, hogy még jó sokáig kell fizetni a részleteket…
Érdekes, annyira azért nem tűnik izgatottnak, ha beüt valami nagyobb kiadás, mint mondjuk a tanévkezdet, szóval azt hiszem, megint kiokoskodott valamit, úgyhogy lassan itt lesz az ideje, hogy egy kicsit beavasson a pénzügyekbe…Elvégre egy év múlva, az érettségi után nekem is jobban fel kell fognom, mit hogyan tehet meg az ember a nagybetűs életben. Anya mondjuk mindig azt mondja, hogy addig örüljek, amíg nem az én vállamon nyugszik ez a teher. Apa különben beígérte, hogy mesél bővebben is, ha már mi is beszállunk a családi költségvetésbe. Igazából inkább kíváncsi vagyok, nem érzek félelmet, matekból elvagyok, és tervezni is jól tudok. A költözésnél is én voltam szinte a leggyorsabb, főleg ha a parlamenti kis kitérőt is figyelembe vesszük. :)