Nos, bekövetkezett az, amiről már írtam, javarészt otthon töltjük a nyarat, nagy, fizetős fesztiválról egyelőre szó se lehet. Tartalékolunk a Szigetre, mert bár nem tartozik a kedvenc rendezvényeim közé (nagy tömeg, értelmetlen mászkálás a sehonnan a sehová, és por mindenütt), de a fellépők miatt muszáj… Pendulum, Fat Boy Slim, még a Faith No More is érdekel, sőt, Sára Lily Allenre kíváncsi, khm, őszintén szólva mi is Benivel, bár kevésbé a zene miatt… :)

De egyelőre itthon vagyunk Keszthelyen, és hát most panaszkodjak? Az egyik legszebb strand itt található, szinte minden nap kint vagyunk, nem is csak a lazulás miatt, mostanában szinte sportszerűen úszunk, aminek külön értelme is van. Ugyanis Beni és én szeretnénk benevezni egy tóátúszó versenyre, de Apa csak és kizárólag akkor enged el bennünket, ha azt látja, van rá esély, hogy nem maradunk ott a vízben. A másfél km már egész szép távnak tűnik, reménykedünk benne, hogy ha elérjük a két km-t, akkor már enyhül a szülői aggodalom.

Ezen kívül se unatkozunk nagyon, hiszen itt, a magyar tenger környékén ez nyáron szinte lehetetlen. Most tartották meg egy pár napja az utcazenészek fesztiválját Veszprémben, arra átrándult kis családunk is, így mi is élvezhettük a kezdő/haladó/profi zenészek mindenféle előadását. A Les Touffes Krétiennes nevű francia zenekar (Anya kedvence) például lenyűgöző és vicces is volt egyszerre, egész jól szórakoztunk rajta, mert ugyan kevésbé az én stílusom, de mivel javarészt feldolgozásokat játszottak, még ismerős dalokat is hallottunk, valami teljesen sajátos feldolgozásban. Sőt! Idén már DJ-színpad is volt, mi, fiatalok legtöbbet itt lógtunk, bár őszintén szólva, ha jobban belegondolok, akkor se tudom elképzelni, hogy egy komolyabb felszereléssel tényleg lehetne-e utcazenélni, hiszen minimum áram kell hozzá… Azonnal szóljatok, ha valaki látott már utcazenész DJ-t!

Visszatérve a vízhez, ezekben a nagy melegekben van még egy nagyon tuti szórakozás, ez pedig az éjszakai fürdőzés. Legutóbb Balatonfüreden voltunk, amikor nap közben is 35 fok volt, árnyékban. Apáék találkoztak családi jóbarátokkal, ők mondták, hogy ne nappal menjünk a vízbe, hanem várjuk meg az estét, és nem fogunk csalódni. Így lett! : ) Azt már régebben is tudtam, hogy a víz nem hűl olyan gyorsan, mint a levegő, ezért egy nagyon meleg nap után, ha bemegyünk a tóba, olyan mintha a világ legnagyobb fürdőkádjában lubickolnánk. Elmondhatatlanul klassz élmény, mert még a felnőttek is el vannak varázsolva, konkrétan a csúszdákon többen voltak, mint a fiatalok.

Mindenkinek csak ajánlani tudom!