Most tudom, hogy mindenki az általam is kedvelt a Kispálos Lovasi újabb kiadású zenekarára gondol, de én meg nem. Még csak nem is a sztárokra gondolok. Hanem a szabad szemmel ténylegesen is látható, fénylő izékre éjjel, ha kimegyek a városból.

Elmesélem a legújabb hobbimat.

Egy pár hete, hétvégén, amikor simán belekényelmesedünk a tévézősbe, és a közös távirányítós/navigálós/belebeszélős/kiabálós/röhögős – szóval igazi megszokott testvéri játékunkat játszottuk, ott maradtunk egy National Geographic-os film előtt. A címére is emlékszem még: Utazás az Univerzum peremére. Csak egy tény, amit azóta tudok: mi is a csillagok anyagából vagyunk. Hát ezen lehaltam.

Mondanom sem kell, hogy a sci-fi világa sohase állt távol tőlem, persze hogy láttam az összes, űrben játszódó filmet, de azok mesék voltak, amiket ebbe a környezetbe helyeztek. De TÉNYLEGESEN tudni a csillagokról, meg a csillagászatról általában, na az csak most jött meg. Persze nem fogok rohanni a szüleimhez, hogy csillagász szeretnék lenni, és vegyenek nekem távcsövet („Most?!” – hallom Apát), de saját pénzből egy poszterem azért már van, meg egy kiskönyvem, amolyan gyorstalpaló, rá is van írva, hogy kalauz gyerekeknek. Nem sértődtem meg. Ehhez még kicsi vagyok.

Mivel Győrben élem napjaim többségét, szétnéztem, foglalkozik-e még valaki a témával rajtam kívül, és leültem, olyat találtam. Ennyivel tartozom nekik: http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/magyar_amatormozgalom/20070129_a_gyori_csillagasz_szakkor_es_gyebcs_tortenete.html
 

És még csak ekkor jött az igazi felismerés.

Már csak egy problémám van: hogy fog beleférni mindez abba a szánalmasan kevés szabadidőmbe?? Valahogy megoldom, ez legyen az én feladatom. Remélem, azért sikerült több embert is rávennem, hogy nézzen fel, amikor legközelebb megteheti.

PS: Nem csak Győrben: http://www.csillagaszat2009.hu/